2024. november 15. Mitől lett tartósan eredményes a finn oktatási reform? Miért nem baj, hogy válságban van? És miért nem kell másolnunk?

A jelenleg is folyó, végeérhetetlen oktatáspolitikai viták (azon kívül, hogy 90 százalékban bullshitelésből állnak, hisz a focihoz és az iskolához mindenki ért, mivel mindenki focizott  és járt iskolába gyerekkorában, így ennek a két területnek egész biztosan tudósa) évtizedek óta akadályozzák az oktatás hatékonyságának javítását,
és így a köznevelés társadalmi küldetésének beteljesítését, ami az ország működőképességének, fennmaradásának, védelmi képességének, jólétének, prosperitásának biztosítása, a politikai, társadalmi, történelmi és társadalmi eredetű vitathatatlanul hosszú távon érvényesülő körülmények hátráltató hatásainak kiküszöbölése lenne. 5-10 évenként új csodákban és messiásokban kell hinnünk, új csodamódszerekre kell felesküdnünk, és szégyenkeznünk, hogy bezzeg nálunk ez sem megy.
Így jártunk a finn oktatási módszerekkel is - a modernizáció ellenfeleinek legnagyobb örömére.

Mondok egy hasonlatot - amely persze mindig sántít, de mégis segíthet a megértésben. 

Rengeteg csodálatos, gyors és egészséges receptet látok a Neten, amelyek azt mondják, hogy 200 fokon süssük az ételt, hőlégkeveréses sütőben. Tegyünk bele avokádót és használjunk olivaolajat és friss rozmaringot. Namost, mit kapok, ha ugyanezt az ételt megsütöm a gáztűzhelyemben, étolajjal, sóval-borssal, avokádó helyett párizsival? Hát nem lesz egészséges. Tehát, módszereket adaptálni - csak gondosan, szépen, ahogy  a csillag megy az égen... 
Egy olyan finn módszert szeretnénk átvenni, amely egy egyenlőségelvet fontos értékként többségében elfogadó, az együttműködés kultúráját ősidők óta gyakorló, a jó oktatást a mélyszegénységből történő kollektív kitörés eszközének és nem az alávetés és az uralkodó elit előjogának tartó társadalomban, ezelőtt több mint 50 évvel ezelőtt bevált, és eredményesen bevezette a finneket a 20. századba, sőt talán a 21.-be is (oda persze máshogy).
Ha Magyarországon ezek a feltételek hiányoznak is, javítani lehet. Biztosan nem az a megoldás, hogy visszatérjünk a "jól bevált" poroszos módszerekhez. Miért nem megoldás ez? Mert
1. nem is tudjuk, hogy milyen az a "poroszos módszer", amely 300 évvel ezelőtt  a poroszok felemelkedéséhez hozzájárult. Nem olyan, amilyennek az utca embere gondolja. A poroszos oktatás nagyonis sok gyakorlatias elemet tartalmazott, igaz, valóban komolyan meghatározott szilárd, kanonizált ismeretmennyiséget is, amely azonban ennek az oktatási rendszer kialakulásának korában töredéke volt annak, amit ma elvárunk a diákoktól.
2. a porosz módszer valójában segített ugyan a porosz államot naggyá tenni, de azután ez a rendszer megmerevedett, és fontos történelmi helyzetekben az árnyoldalai tragikus kifejletűvé tették az eseményeket (ld. világháborúk végsőkig, önpusztításig engedelmes katonáit és civiljeit).
3. amit ma nálunk porosz módszernek tekintenek, az egy régi, 300 évvel ezelőtt, egy másik országban, más történelmi körülmények között létrejött pedagógiai rendszer mechanikus lemásolásának konzerválása egy teljesen másik társadalomban, gyökeresen más körülmények között. 
4. aki ezt javasolja, annak hitelesnek kellene lennie. Az, hogy politológus és szociológus végzettségű, iskolát utoljára az érettségin látott - akár rendkívül intelligens - személy, vagy oktatáskutató valaki (amerikai, ideológialag terhelt szakirodalmi műveltséggel esetleg saját, részben kevéssé valid eredményekkel), nem teszi őt hitelessé, így a vita inkább hitvita és ideológiai vita, kultúrharc. Persze ez a közöny korában mindegy is. 
5. A hazai kutatások, kimagasló kutatók - mindkét politikai oldalon találunk ilyeneket - kutatásai, tudományos igényességgel leírt sikeres hazai iskolakísérletek utat mutathatnak, és ezek mind nem a poroszos irányzat eredményességét igazolják.
6. Az agykutatás, a tanuláskutatás és a kognitív pszichológia kutatási eredményei sem ebbe az irányba mutatnak.
7. Akármennyire is fájdalmas, a jelenlegi helyzet a többségnek megfelel. (Okai: kiégés, közöny, a közvetlenül érintettek kisebbséget alkotnak, a szavazópolgárok többsége nem érintett az iskolai problémákban, nem is tudja, nem is érdekli, hogy mi zajlik ott. A tanárok tökéletes bűnbakok a rendszer számára. Mint tudjuk: elég nagy réteg ahhoz, hogy láthatóak legyenek, sokaknak vannak negatív élményei velük kapcsolatban (egyrészt mert tényleg sok szörnyern rossz tanár van, másrészt mert a hivatás eleve folyamatos konfliktusokon alapul - konfliktus, ld. pl. kognitív disszonancia nélkül nincs nevelés, fejlődés.), mindig lesz elriasztó példa közöttük, amiből botrány keletkezik, és ezáltal aktiválódnak az előítéletek, a jó oktatás jelenleg a társadalom többsége számára nem jelenti a biztos felemelkedés biztosítékát, viszont elég kevesen vannak ahhoz, hogy ne tudják megvédeni magukat, mert mindig felállítható velük szemben egy velük kritikus többség. 

Tehát: a kérdés újra: "Mi is valójában a finn oktatási reform tartós sikerének alapja?
Ismét a Mesterséges Intelligenciához fordultam a fenti kérdéssel. (A válaszokban a kiemelések tőlem. A válaszok utáni számok - linkek, amelyek az összefoglalás alapjául szolgáló cikkekre mutatnak.)
Persze én tudtam a választ, de szerettem volna egy rendezett, ellenőrizhető forrásokból származó választ kapni. Nagyjából elégedett vagyok vele, így megosztom: 
A finn oktatási reformra az 1970-es években került sor, amelynek hátterében több társadalmi és politikai tényező állt. A reform célja az volt, hogy a diákok számára egyenlő esélyeket biztosítson, függetlenül családi hátterüktől vagy származásuktól. A reformot a finn Népfront kormánya indította el, amely 1966-ban hatalomra került, és három nagy reformtervet – köztük az oktatást – tűzött ki célul
1 
2
Az 1968-as iskolarendszerről szóló törvény bevezetése volt a reform első lépése, amely a kötelező iskoláztatás egységesítését és a pedagógusok képzésének javítását célozta meg
2
5
A reform tartósságát több tényező biztosította:

1. Politikai konszenzus: Az oktatási reform mögött erős politikai támogatás állt, amely lehetővé tette a hosszú távú tervezést és végrehajtást. A különböző politikai pártok közötti együttműködés segítette az oktatási célok folyamatos fenntartását
   3
   4
2. Folyamatos fejlesztés: Az oktatási programok folyamatosan fejlődtek, és a pedagógusok, egyetemi oktatók, valamint a szülők aktívan részt vettek a tervezési folyamatokban. Ez biztosította, hogy az oktatási rendszer alkalmazkodni tudjon a változó társadalmi igényekhez
   2
   3
3. Középpontban a minőség: A finn oktatás középpontjában a minőségi oktatás állt, amely mindenki számára elérhető volt. Az inkluzív megközelítés, amely figyelembe vette a különböző tanulási igényeket és háttérrel rendelkező diákokat, hozzájárult ahhoz, hogy a rendszer stabil maradjon
   1
   4
4. Rugalmasság: A központi irányítás mellett helyi alkalmazás és végrehajtás is jellemző volt, ami lehetővé tette az iskolák számára, hogy saját igényeikhez igazítsák az oktatási programokat
   4
   5

Ezek a tényezők együtt biztosították, hogy a finn oktatási reform ne csupán egy pillanatnyi divathullám legyen, hanem egy tartós és sikeres rendszer alapjait fektessék le.
Ezek közül melyek érvényesülnek Magyarországon?
Jelenleg, úgy tűnik, egyik sem. Talán volt néhány olyan év (vagy hónap?) az előző 30 évben, amikor rendelkezésre állt volna néhány feltétel. 
Viszont, aki a magyar iskolarendszer és oktatás minőségi javítása, társadalomjobbító, gazdaságot és nemzeti felemelkedést bizosító átalakítása mellett szeretnéne érvelni, ő is talál valódi konzervatív alapokat (értsd: magyar, művelt, a nemzeti felemelkedést szem előtt tartó irányzatokat). Anélkül, hogy ideológialag egyet kellene érteni velük, csak a konzervatív jelző védelmében: báró Eötvös József, Klebelsberg Kunó, Karácsony Sándor, Schneller István, Németh László és sokan mások, akik mind nem a poroszos oktatás hívei voltak, és fenntarva azt, hogy a mai oktatás akkor lesz hatékony, korszerű és rendeltetésszerű, ha a mai magyar társadalom valós szükségletein alapul, politikai konszenzus van mögötte, valós, adatokon, tényeken alapuló tudományos megállapítások igazolják a létjogosultságát.
Nem a finn módszerek átvétele a megoldás. Miért nem? Mert
a magyar társadalom ragaszkodik a hierarchiához, a vékony középréteget közvetlenül és folyamatosan fenyegeti a lecsúszás, így ideológiák melletti elköteleződéssel és előjogainak bebetonozásával (pl. műveltségi monopóliuma fenntartásával) igyekszik a víz felett tartani magát. Ezért az egyenlőség elvű, kooperatív módszerek iránt nagy a bizalmatlanság, hiányzik hozzá a rugalmasság, a benne rejlő lehetőségek felismerésének képessége.
a magyar köznevelés rendszere a német (porosz) mintához közeledve a végletekig bürokratikus, centralizált, bántalmazó működésmódok tolerálása, sőt normává emelése, kiégés, áldozathibáztatás, a pedagógus foglalkozás presztízsvesztése, a pedagógusok tanult tehetetlensége és önbecsülés-hiánya, tudáshiányos állapot jellemzi.  Az iskola és a működtetői ma leginkább bűnbak-szerepre vannak kárhoztatva. Ezek az iskolák nem alkalmasak a finn, a pedagógusok magas presztízsén, nagy szakmai tudásán, a társadalmi egyenlőségbe vetett hiten és bizalmon alapuló "módszerek" sikeres adaptáására. 
Melyek azok a feltételek, amelyeket talán egyszer mégis csak megvalósíthatunk?
a) Egyetértés és minőség: Politikai és társadalmi konszenzus arról, hogy az oktatás magas minősége nemzeti ügy: a magyar gyerekeknek a lehető legjobb oktatást kell megkapnia, jó körülmények között, megbecsült, felkészült és elhivatott tanároktól - a legjobbaktól. Minderre nem szabad sajnálni az erőforrásokat.
c) Folyamatos fejlesztés. Nem rángatás.
d)  A rugalmasság nehezen megvalósítható lesz - ahhoz magasabb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységekre kell alapozni az ország gazdasági teljesítményét.
Itt a "beszélgetésünk" linkje: https://www.perplexity.ai/search/mi-az-eredete-a-finn-oktatas-j-PViwcF7eSxC9gGTjTGacCA
Perpelxity linkjei:
1. https://finlandabroad.fi/web/hun/a-finn-iskolarendszer
2. https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/upsz_beliv_2014_1-2_lr.pdf
3. https://finnminta.com/hogyan-epul-fel-a-finn-oktatasi-rendszer/
4. https://bahir.hu/2022/12/16/a-finn-oktatasi-rendszer-csodaja-es-titkai/
5. https://epa.oszk.hu/00000/00011/00270/pdf/EPA00011_iskolakultura_2023_11_038-053.pdf
6. https://ujkor.hu/content/finn-tortenelemtanitas-alulnezetbol
7. https://divany.hu/szupertanar/2019/07/29/finn-iskola/
8.https://wmn.hu/wmn-suli/62259-jukka-sinnemaki-a-finn-oktatas-legnagyobb-elonye-hogy-a-tanaroknak-teljes-autonomiajuk-van
Po

---