2026. április 11. Ki írta át a békeszerződést? Budapesti helyszínelők 2.0

Kb. 10 éve alkotok hasonló tanórai "meséket", amelyek beszippantják a diákokat, "történelmi empátiát", kritiikai gondolkodást, együttműködést, a történelmi eseményeket alakító látványos és láthatatlan tényezők jelentőségének felismerését, a történelmi fogalmak belső tartalmának kiépítését hivatottak segíteni - a motviáción, bevonódáson kívül. A sors fintora, hogy 15 éve még egy-egy ilyen feladaton hetekig dolgoztam, kerestem, fogalmaztam, tömörítettem, kutattam, aztán nyomtattam, vágtam, utaztam, hogy megszülessen egy-egy történet és belőle egy használható órai feladat.
Most 10 órámba került. (Bár chatgpt félóránként megigérte, hogy már csak egy rövid lépés van hátra. Viszont közben sokat gyakoroltam a GitHubbal és megismertem a Vercelt.)
  És meglett egy - szerintem - jól használható oktatójáték, amelyhez csak egy-egy laptop kell 3-4 gyerekenként (szerintem jobban áttekinthető az applikáció, mint mobilon). Ez talán ma kisebb nehézség, mint 5-10 évvel ezelőtt kinyomtatni, kivágni a történetkártyákat. Meglátjuk. Érdeklődő, logikázni-vitatkozni szerető osztályoknak ajánlom. Szerintem, ha belejönnek elmegy rá egy tanóra, és annak elégnek is kell lennie. Megköszönöm, ha visszajeleztek - akár jól ment, akár problémákat fedeztek fel. (Sajnos van néhány zavaró tényező még, amelyeken dolgozom: a megoldást csak nagyon pontos körülíás esetén fogadja el a program, viszont a beadott és hiányos gyanúsításokért aránytalanul sok pontot von le. Így nekem nem sikerült egy alkalommal sem pozitívummal zárnom, súlyos negatív pontokkal fejeztem be. A másik probléma, hogy a hamisítás motivációja nem elég erős, történelmileg sem alátámasztott. Szóval, gyanúsítani lehet, nyomozni lehet, végeredmény van, de az értékelés még fejlesztésre szorul...)

​Egy fiktív, de történelmileg hiteles nyomozójátékon keresztül a diákok az első világháborút követő béketárgyalások kulisszái mögé tekintenek be, miközben források alapján érvelnek és történelmi összefüggéseket tárnak fel. Nézd meg!
Tanári bevezető:
„Képzeljétek el: 1919-et írunk. Versailles. A háború véget ért, de a döntések még csak most születnek meg. Egyetlen mondat határokat rajzol át, sorsokat dönt el. És most kiderül: egy ilyen dokumentum… megváltozott. Nem eltűnt. Nem ellopták. Hanem valaki – vagy valakik – átírták.” „A ti feladatotok: kideríteni, mi történt.”  Mit tudunk?

• Volt egy eredeti és egy hivatalos példány.
• A kettő nem egyezik.
• A különbség kicsi, de történelmileg nagyon jelentős.
• Többen is hozzáférhettek a dokumentumhoz.
• A nyomozás során a tetteskizárásra és a gyanúsításra lehet pontot szerezni  - vagy veszíteni. Az győz, aki a legtöbb pontot gyűjti (a legkevesebbet veszíti). 

Bevezető,  részletes játékleírás letölthető prezentáción:

---

csi_versailles_játékismertető_bevezető..pdf
File Size:	955 kb
File Type:	pdf

Download File

---

Ez tulajdonképpen egy történelmi nyomozójáték: az első világháborút követő béketárgyalások kulisszái mögé „nézünk be” egy fiktív, de történelmileg hiteles tanulási modellhelyzeten keresztül. A diákok apró információk alapján próbálják összerakni, mi történhetett, miközben folyamatosan értelmeznek, érvelnek és döntéseket hoznak. Órán közösen is jól működik, de önálló munkára is használható, különösen összetettebb történelmi problémák feldolgozásakor.
Mi történik játék közben?
A játékot egy rövid tanári bevezetővel kezdjük, majd 2-4 fős csoportokra osztjuk az osztályt, és linkkel vagy QR-kóddal megosztjuk a játék linkjét. A csapatok egy nyomozócsoport tagjai, és azt kell felderítenük, hogy ki és miért hamisította meg a dokumentum szövegét. A lap alján olvasható az első információkártya. A kártya (fél)hangos felolvasása után a csapat megvitatja, hogy le tudnak-e vonni valamilyen következtetés az információval kapcsolatba

Módszertani ajánlás: 

1. Bevezetés (3-5 perc) - Röviden tisztázd a történelmi kontextust (béketárgyalások), és hangsúlyozd, hogy egy fiktív, tanulási célú helyzetről van szó.
2. Egyéni vagy páros nyomozás (10-15 perc)

• A tanulók lépésről lépésre haladva dolgozzák fel a kártyákat, kérdéseket fogalmaznak meg, és következtetéseket írnak.
• Tudatosítás: hogyan gondolkodunk?Időnként állítsd meg a folyamatot, és kérdezz rá:
• „Mire alapozod ezt a következtetést?”
• „Ez információ vagy feltételezés?”

    3. Gyanúsítás és indoklás (5–10 perc)

• A tanulók megnevezik a tettes(eke)t, és strukturált érveléssel indokolják döntésüket (mi történt hogyan – miért).

    4. Közös megbeszélés (10 perc)
Emeljük ki:

• a félrevezető információkat
• a kulcslépéseket
• a több szereplős gondolkodás jelentőségét

    5. ReflexióRövid zárásként kérdezd meg:

• „Mi volt a legnehezebb?”
• „Mi változtatta meg a gondolkodásodat?
• Van-e tanulság? Mi a tanulság?

Rövidített, 15 perces változat:

1. Ráhangolás (2 perc)
   Röviden ismertesd: Versailles, béketárgyalások, és hogy ez egy fiktív modellhelyzet.
2. Gyors kártyaolvasás (5 perc)
   A diákok haladnak a kártyákkal, de nem mindenre reagálnak – csak a lényeges információkat jelölik meg.
3. Gyors hipotézis (3 perc)
   Párokban vagy egyénileg:
   👉 „Ki lehetett?”
   👉 „Mi történt röviden?”
4. Gyanúsítás + indoklás (3–4 perc)
   Rövid, célzott válasz:
   • ki?
   • hogyan?
   • miért?
5. Gyors visszacsatolás (2–3 perc)
   Kiemelni:
   • két szereplő együttműködése
   • nyelv mint hatalmi eszköz
   • félrevezető információk szerepe

Ötperces "csali":
1. Indítás (1 perc) Röviden: Versailles, béketárgyalások, fiktív eset — „nyomozni fogunk”.
2. Gyors információ (1–2 perc)A diákok csak az első néhány kártyát nézik meg, és kiválasztják:
👉 melyik lehet a legfontosabb
3. Villámhipotézis (1 perc)
👉 „Ki lehetett és miért?” – egy mondatban
4. Megosztás (1–2 perc)
2–3 válasz gyors meghallgatása, rövid tanári visszajelzés

További, hasonló, offline információkártyás nyomozások:
www.1001tortenet.net/budapesti-nyomozaacutesok.html
​