A gondolattérképeket csaknem 20 éve használom a töriórákon: ismétléskor, új anyag bemutatásakor, rendszerezéskor. Gamifikált rendszerben jó pontszerző lehetőség, dolgozatokra készülve jó lehet vele rendszerezni, de hasznos esszévázlatokhoz, ötleteléshez is. A digitális otthon oktatás idején jól jött a Miro alkalmazás - csoportmunkához, forráselemzéshez. A vizualitás vonzó sok diák számára, mások idegenkednek tőle. A lényeg, hogy érdemes megtanulni használni, így a diákok el tudják dönteni, hogy mire lesz nekik jó ez a technika. Ez itt pl. Egy kooperatív forrásfeldolgozó óra volt. https://www.1001tortenet.net/frissensuumlltek-blog/2021-aprilis-6-allamalapitas-forraselemzes-gondolatterkeppel Itt az alkalmazásának különböző lehetőségeiről írtam: https://www.1001tortenet.net/appok-lehet337seacutegek-eacutes-korlaacutetok/interaktiv-gondolatterkepek 

 Sajnos hét végén cserben hagyott az internet, így egy nap kihagyással folytatjuk... Az órai fegyelmezetlenség gyakran a diákok valamilyen akkut problémájának következménye. Ilyenkor nem fegyelmezési eszközt alkalmazok. (Tulajdonképpen soha.) Észlelem, hogy baja van. Nem kérdezem, hogy mi, lehet (többnyire biztos), hogy ő maga sem tudja. Közelről és csendesen mondom neki: "Úgy látom, fáradt vagy/nem tudsz figyelni/valami nyugtalanít" Megvárom, hogy egyetértsen vagy cáfolja. Lehet, hogy elég csak erre az órára békén hagyni az illetőt. Lehet, hogy meg kell kérni, hogy térjen vissza az órai munkához. Sok megoldás lehetséges, de ezekből a párbeszédekből még mindig jól jöttem ki a diákkal együtt. Többnyire vissza tudnak térni a munkához, de ha nem, a továbbiakban akkor is már jobban be tudtam vonni. Miért írom ezt a sorozatot? Ezért: www.1001tortenet.net/frissensuumlltek-blog/2022-februar-50-ministrategia-a-novekedeshez-es-a-szorongas-csokkentese-erdekeben

Minden órán megosztok, szemléltetek néhány tanulásmódszertani tippet - kezdve a testtartástól, folytatva a jegyzetelési technikákon keresztül, folytatva a dolgozatokra való felkészülésig. Ezzel megmutatom, hogy együttérzek velük, tudomásul veszem, hogy vannak nehézségeik, és egy-egy tipp segíthet nekik jobban felkészülni. (Pomodoro-technika, rajzos jegyzetelés, gondolattérképek, tanulókártyák, előhívó technikák, mnemotechnikai fogások kerülnek elő - mindig beágyazva, az adott tananyaghoz kötve.)

A tanóra fókuszát nemcsak az óra elején tudatosítjuk, hanem lehetőleg az óra során több alkalommal emlékeztetünk rá - mintegy vörös fonálként végighúzódik az órán. Mi volt az eredetileg felvetett problémánk? Holt tartunk a válaszadásban? Mit tudunk már? Mire van még szükségünk a válaszhoz. És ugyanígy az óra végén: Mi volt a kérdésünk? Választ kaptunk-e? Milyet? Milyen új kérdések keletkeztek?

Nincs rossz kérdés, minden kérdés érvényes. Fontos, hogy a diákok merjenek megnyilvánulni, merjék vállalni a kérdéseiket, a véleményüket. Ezért minden kérdés érvényes és jogos. Nem jelenti ez azt, hogy minden kérdésre (azonnal) válaszolunk vagy egyenlő mélységben válaszolunk. A ki/hol/mikor jellegű kérdésekre csak a legszükségesebb esetben - erre ott van minden kereső jó barátja, a keresőmotor. Az összefüggésekkel, megértéssel kapcsolatos kérdések esetleg pontosításra szorulnak, az is lehet, hogy későbbi időpontra halasztjuk őket, vagy házi feladatként végzik. Néha van olyan kérdés, amiről egész órán beszélgetünk. A kérdéseket szeretjük - ezek is jelzik a megértés szintjét. Lásd még itt: https://www.1001tortenet.net/tanarihatekonysag/2022-januar-18-tanulokozpontu-tanar-vagyok-erj-celba 

Ha rövid kérdést vagy rövid forráselemző feladatot oldunk meg az órán, írja le mindenki a választ a füzetébe, ne elégedjünk meg egy hozzászóló válaszával! Nem azért, mert osztályzatot lehet rá szerezni, vagy mert a tanár mindenáron ellenőrizni akarja a választ, hanem azért, mert a diákok így bizonyosodhatnak meg arról, hogy valóban jól tudták-e a választ! Sokan ekkor fogják megtudni, hogy ők is tudtak volna válaszolni, pedig bizonytalanok voltak saját magukban, és aki pontatlan volt, az ellenőrizni tudja magát, hogy hol tévedett, így fejlődni tud. Az emlékezetünk könnyen megcsal minket - a helyes válasz elhangzása után mindenki úgy fogja gondolni, hogy ő is ezt akarta mondani. Ez azonban nem mindig van így. Ez a jelenség hamis kompetencia-érzéshez vezet. Erre még később visszatérünk...

Ha kérdést teszek fel - pl. óra eleji ismétlésnél - mindig először elmondom a kérdést, utána szólítok diákot, soha nem fordítva. Ha az osztály meghall egy nevet, abban a pillanatban "kikapcsol" - már nem hozzá szól a kérdés. Sőt, a kérdés elhangzása után érdemes 3 másodpercet várni, és  - természetesen - több választ is meghallgatni.