Love what you teach but love WHO you teach more.  

“Education is not the learning of facts, but the training of the mind to think.”

"When children understand how they learn and use that understanding, they become more confident, more organised and better able to adjust when things get tricky.
Why does it matter?
Metacognition gives students tools to take control of their learning, helping them to apply what they know. However, this does not come naturally, it must be taught. https://theconversation.com/the-key-academic-skill-youve-probably-never-heard-of-and-4-ways-to-encourage-it-270151?utm_medium=article_clipboard_share&utm_source=theconversation.com

Ma a 9. osztályban összekötöttük az ókori civilizációk, a politeista vallások és az ókori államok témaköreit. Khun Anup története alapján megvizsgáltuk, hogy elégtételt vehetett-e egy ókori egyiptomi földműves az őt ért erőszak és igazságtalanság miatt a hatalommal rendelkező felügyelővel szemben. Egy képen épp, mintha Khun Anup bandukolna a szamarával. Mit és miért érez, milyen történelmi körülmények határozzák meg életét, A tanulók a képelemző hatszög háromszög-cikkelyeire írták fel megfigyeléseiket, majd az egy féle színű háromszögek tulajdonosai összehasonlították a saját megfigyeléseiket. A háromszögek hátulján elrejtettem különböző színű pöttyöket. A sárga pöttyös háromszögek tulajdonosainak kellett összefoglalnia a csoport értékelését a képi forrással kapcsolatban. Egyetértettek abban, hogy Khun Anup dühös lehetett, mert kifosztották, és tehetetlennek érzi magát, mivel az egyiptomi hierarchikus társadalomban kevés esélye van, hogy igaztságot szolgáltassanak neki. Ezt követően a csoportok megkapták a történetet, a hozzá kapcsolódó szöveges forrásokat és a háttérinformációkat tartalmazó hatszögeket. A feladat az volt, hogy  a történet és a kapott információk alapján találják ki, hogyan döntött a fáraó az ügyben, és vajon mi motiválta döntését? A történet viszonylag hamar összeállít, de a források és háttérinformációk kapcsolása már lassan, nehézkesen ment. Viszont az eset és a sztori felkeltette a diákok érdeklődését, és kíváncsiak lettek a furcsa eset hátterére.
A tanóra végére bekészítettem egy kis html-programot, amelynek kódolását a BlogTanár csatorna útmutatója lépésről lépésre bemutat.
 www.youtube.com/@BlogTan%C3%A1r
Olyan online felületet kódoltam, ahol a diákok beírhatták (volna) a válaszukat a szöveges válasz-mezőbe, majd a Kész! -re kattintva a program megállapítja, hogy a csapat által megfogalmazott ítélet  hány százalékos arányban egyezik meg az általam megfogalmazott, a források alapján ismert ítélettel. A válaszfelülethez a kódot chatgpt írta nekem vibe-kódolás keretében. 
Így történt - a következőt kértem tőle (promt):
"Készíts egy olyan html oldalt, ahol egy beviteli mezőbe be lehet írni egy kérdést, majd egy helyes választ. Aki az weboldalt megnyitja, az látja a kérdést, de nem látja a választ. A kérdés alatt látható egy szövegbeviteli mező. Ebbe a mezőbe a link birtokában a felhasználók szöveges válaszokat írnak. A válaszadást egy "Kész!" feliratú gombbal lehet befejezni. A program összehasonlítja a felhasználó által bevitt szöveget a "helyes válaszként" megadott válasszal. Ezután a program összehasonlítja, hogy a válasz milyen mértékben egyezik meg tartalmilag a "helyes válasz" mező tartalmával. A pogram meghatároz egy százalékos arányt, és ezt kiírja a felhasználó képernyőjére. A szöveg legyen olvasható, használj pasztel színeket."
A chatgpt felületén az előnézet módban meg is lehet tekinteni, hogyan néz ki a kód alapján a weblap. Ezt lehet finomítani, fejleszteni a végtelenségig. Nekem elég jó volt az "elég jó": Rövid "párbeszéd", néhány finomítás után elkészült a kód, amelyet a videóban látható módon keltettem életre, és ezt kívántam megosztani az osztállyal - a linket QR-kóddá alakítva. Sajnos óra közben az egyik diák telefonján maga a kód jelent meg a weblap helyett, ezért ezt a részt kihagytam.
Végül szóban értékeltük, hogy a fáraó hite szerint a túlvilági megmérettetés során Maat istennő leméri a holtak lelkét, és akinek a szíve nehezebb egy tollnál, azt az istennő félelmetes kutyája felfalja. Az ókori Egyiptomban a fáraó a legfelső bíró volt, ő felelt a nép jólétéért, az egyensúly fenntartásáért és a káosz elkerüléséért. Ezért igazságosságra kellett törekdenie. A történet szerint meggyőzte őt a paraszt ékesszólása. 
(Előzőleg a 11. osztályban egy másik kérdést generáltam ugyanezzel a felülettel: "Miért volt  súlyos megtorlás a szabadságharc leverése után, míg a Rákóczi-szabadságharc megegyezéssel, békekötéssel ért véget?" Az volt a feladat, hogy a válasznak legalább 20% mértékig közelítenie kell az általam megadott "optimális" megoldást. Többen megközelítették, és kedvelték is a feladatot a tizenegyedikeseim, a legjobbak 17-19%-os egyezést értek el. Ez a feladat arra is jó volt, hogy képesek legyenek egy ilyen alacsony eredménynek is örülni, és értékelni kis javulásokat.
​Itt tölthető le a kísérő ppt:

Vannak kedvenc festményeim, amelyeket rendszeresen előveszek, és valamilyen "ürüggyel" belecsempészem egy tanórámba. Nehézséget jelent a divergens gondolkodásom - minden gondolat 100 új ötletet hoz, nehezemre esik a vaslogikával végigvitt gondolatmenet tartása, amit a diákok nem mindig díjaznak. De néha partnerek abban, amikor egy ilyen feladattal meghívom őket a szabadon áradó asszociációk világába: gyakran ezek a kapcsolatok feltárására irányuló gondolatmenetek jobban segítenek a problémamegoldásban, mert bátorítja a diákokat új, saját magyarázatok megtalálásában.
 A képpárhoz kapcsolódó feladat:
A) Még a feliratok megjelenítése előtt, csak a képeket szemlélve: Melyik kép keletkezett korábban? Mi alapján gondoljuk ezt?
B) A reformációhoz vezető  okok közül melyek jelennek meg a két képen? Az okokat csoportosítsa jellegük szerint -  technológia fejlődése, világkép és művelődés változása, gazdasági változások. Lássa el az okokat betűjelekkel, és a betűjeleket írja be a tankönyve ábrájába! (Történelem 10. Szent Imre könyvek, 20. oldal)
B) Keressen három elemet, amelyek mindkét képen szerepelnek! Írja fel ezeket a füzetébe! Mi lehet az oka, hogy mindkét képen megjelennek? Mi a különbség? Hogyan válaszol Cranach festménye Holbeinére? 
Segédanyag:
Szépművészeti Múzeum videója: Lucas Cranach a reformáció festője:
youtu.be/dhU0oa_CrRI?si=NkDILLHLNs_fYK5T

Luther pályájának öt fő lépését tartalmazó táblázat: a vita kezdeményezésétől az új vallás megalapításáig.
Lehetséges kapcsolódó feladat a táblázathoz:
a) Melyik volt a legjelentősebb? Miért? Indokolja!
b) Interaktív feladat: Luther tevékenységének áttekintése, jelenségek és következmények:
learningapps.org/view43440253

Képi források linkgyűjteménye: www.diigo.com/user/szabotanarno?query=k%C3%A9p

​Forráselemzés - interaktívan

Ötletek képi források tanórai felhasználásához:
Képi források

Képek:
​commons.wikimedia.org/wiki/File:Hans_Holbein_the_Younger_-_The_Ambassadors_-_Google_Art_Project.jpg#/media/F%C3%A1jl:Hans_Holbein_the_Younger_-_The_Ambassadors_-_Google_Art_Project.jpg​commons.wikimedia.org/wiki/File:Herderkirche_Weimar_Cranach_Altarpiece.jpg#/media/File:Herderkirche_Weimar_Cranach_Altarpiece.jpg

Ezen a linken érhetők el:
www.diigo.com/user/szabotanarno?query=kora+%C3%BAjkor

Onnan jött ez a poszt, hogy sikeresen védtem meg - újra - az innovatív mesterpedagógus programomat. Nagyszerű, értő és támogató szakértők előtt, zárt körben. Egy helyen tapasztaltunk mindannyian hiányosságot: a hasznosulás mértékében. Sajnos azt nem tudtam kellőképpen alátámasztani, hogy "hasznos" a tevékenységem. Mert a mi munkán ilyen. A hasznosság nem magtától értetődő, és nem mindig látványos. A legkedvesebb módszeremet összesen hét kolléga próbálta ki. (Mert nehéz, időigényes, tapasztalat, rutin és gyakorlás kell az eredményes alkalmazásához, amit a jelenlegi oktatási környezet nem  támogat. A gyors és könnyű instant megoldások  ld. instant ételek - iránt van kereslet. Ezt nem is tudom elítélni.) Azt, hogy mit, miért  és hogyan tanulnak a gyerekek az iskolában, három nagy tényező összjátéka határozza meg: a politikai célok, a társadalom elvárásai és a tudományos eredmények (ezen belül is sokféle tudomány, de nem mindegyik, beleértve a pedagógiát, a pszichológiát, minden akadémiai tudományt). De azt, hogy ezek milyen mértékben hatnak, sok tényező befolyásolja. Diktatúrákban pl. túlnyomórészt a politikai célok, alkotmányos rendszerekben többnyire van valamiféle egyensúly). Az lenne az ideális, ha e három fő kört megjelenítő intézmények és személyek egymással folyamatos párbeszédben állnának, és időnként felülvizsgálnák az oktatás tartalmát, és ennek megfelelően változna az is. Az ókori görögök büszkék voltak arra, hogy a szabad polgárok olyasmit tanulnak, ami nem hasznos, mivel az méltó a szabad polgárhoz. Európában egyre fontosabb szemponttá vált a hasznosság - kezdve a reformációval, folytatva az iskolák szekularizációjával, a tömeghadseregek fenntartása szempontjából fontos tárgyakkal, folytatva a modern iskolák munkaerőpiacot és a szülői közösséget kiszolgáló működésével. Egyre inkább visszaszorulnak azok a területek, amelyek nem hasznosak, és "csak" a kliensek jóllétét, boldogságát szolgáló képességeket biztosítják. Így kérdezik meg egyre többen, hogy "Mire lesz ez jó nekem? Mire fogom használni a kovalens kötés fogalmát, az ókori oszloprendek, az versformák ismeretét?" Ezért a diákok mint valami szükséges rosszra tekintenek az iskolára, mint intézményre, erőteljes az elidegenedés, ezért az iskola működésében a szolgáltató és a hatalmi funkciók kerülnek túlsúlyba, ami végzetes következményekkel jár: mivel a szolgáltató funkciókhoz semmilyen plusz erőforrást nem kapnak az iskolák, ezeket a meglévő eszközeikkel és munkatársakkal látják el. Ez azonban láthatatlan, így a társadalom továbbra is csak a gyermekeik számára heti két tanórát megtartó, másra alkalmatlan, kiszolgáltatott ügyintézőt látják a tanárokban. Az iskola roskadozik a feladattömeg alatt, minden új funkciót egyre rosszabb minőségben tud ellátni, ami rontja a presztízsét és a tanárok esélyeit is, hogy gyakorolják a hivatásukat. A tudományos eredményekhez egyre kevesebb esélyük van hozzájutni (idő és pénz hiányában), a társadalom elvárásai egyre inkább a rövid távú célokra irányulnak, így a hosszú távú, az ember mint erkölcsi és szellemi lény fennmaradását és jóllétét, értelmes életét segítő célok nem tudnak érvényesülni. A diákok jóllétét nem tudjuk bizosítani, mert a mai diákok több egyéni gondoskodást, odafigyelést igényelnek, amit nem tudnak megkapni a már kifejtett okok miatt. További szakértők, gondoskodást támogató, szakkérpzett és elhivatott munkatársak bevonására nincs lehetőség. Elvárások vannak, eszközök nincsenek. Hol van az a szakmunkás, aki maga viszi be a mérőműszert és a kenőolajat a gyárba? Hol van az az irodista, aki maga vásárolja meg a számítógépét és a papírt a nyomtatóba, vagy akár a telefont a hivatali beszélgetésekhez? Nem hasonlítgatni szeretnék, mert ma senkivel nem bánunk jól: sem a munkással, sem az irodistával, sem a tanárral, irigykedünk, méricskélünk, bíráljuk, kritizáljuk egymást. ("áldozatversenyben" vagyunk) Közben az elit elégedetten megfizetteti velünk a saját költségeit. Egyelőre nincsenek igazán válaszaim. Én az olyan oktatási módszereket részesítem előnyben, ahol a gyerek maga jön rá, hogy mire lesz jó számára, amit tanul (és nem, nem főleg az, hogy jól sikerül az érettségije, mert az is csak egy eszköz lehet, semmiképpen nem az oktatás célja). Ezen kívül meg is kell tudnia fogalmazni, hogy mire lesz jó mindez a számára, és lehetőséget is kell kapnia, hogy elmondja, kihangosítsa. Ezért dolgozom a saját módszereimen, fejlesztem őket, közzéteszem, hátha van, aki meglátja a módszer mögött a szemléletmódot, ami alapján majd ő is úgy csinálja, ahogy ő a legjobbnak látja, és közben ő is (tanárként) jól tudja magát érezni. Ezért írom ezt a blogot is. Kérem, segítsétek a munkámat az odalt található Form kitöltésével. Köszönöm szépen. 
Ld. : 
www.1001tortenet.net/projektek.html
www.1001tortenet.net/budapesti-nyomozaacutesok.html 
www.1001tortenet.net/jatekosotletek.html

Az a heti 24 - (26?) óra. Most nem arról szeretnék írni, hogy a tanítási órákon kívül mi minden a pedagógusok feladata, és az hogyan stresszes és gyilkos hatású, és ez miért káros mindenkire, aki kapcsolatban áll az iskolával. Miért jó a gyermeknek, ha kiégett, fáradt, megújulni képtelen tanárok tanítják. Arról akarok beszélni, hogy bizonyos tantárgyak esetében minden plusz óra 25-30 plusz diákot jelent, akiért az illető pedagógus felelős lesz: számon kell tartania beilleszkedési, tanulási nehézségeit, allergiáit, külön elbírálásban kell részesítenie és több figyelmet igényel. Ilyen diákokból akár 5-10 is lehet az osztályban. Ebbe a munkarendbe kódolva van, hogy a gyerekek többsége nem fogja megkapni azt a figyelmet és odafordulást, amelyre szüksége lenne, hogy fejlődjön, és kibontsa tehetségét. Hogy lehet, hogy ezt mindenki eltűri, és legfeljebb a tanárt és az iskolát hibáztatja, ha a gyermek érdekei sérülnek? Nem értik, hogy ha egy tanár akár 150-200 vagy még több diákkal találkozik egy nap, nem lesz alkalmas, hogy személyre szabottan oktassa és kellő türelemmel kezelje a gyerekek egyre több és egyre érthetettlenebb furcsaságait. Mindenki jobban járna, ha 18-22 órát kellene tartania a tanároknak. Természetesen vannak példák arra, hogy más országokban heti 24 órát kell tartania egy tanárnak, de vajon ő is hetente értekezik, szervez programokat, felügyel vizsgán, versenyen, kíséri fogorvoshoz a diákokat, ír jelentéseket stb? Megtévesztő, amikor azt írják, hogy Magyarországon - nagyon kedvezően egy pedagógusra kb. 10 diák jut. Rám pl. jelenleg 160 diák jut. Ennyi diák dolgozatát javítom, ennyi diák személyes igényeit és személyiségét veszem figyelembe, teljesítményét értékelem. Mennyi idő jut egy hetemből egy-egy gyerekre? Vegyünk 40 óra munkaidőt, legyünk idealisták: 15 perc. Ebben benne van a dolgozatának javítása, értékelése, a tanórai kérdések és válaszok, a személyes ismerkedés, a köszönés, amikor egy értekezleten szóba kerül, amikor felel.