2025. május 31. 60 év - 60 gondolat az oktatásról 24. Csontos Tamás (KRTK)

​"Lengyelország az elmúlt évtizedekben tartós gazdasági növekedési többlettel rendelkezik Magyarországhoz képest – és ez a különbség nemcsak a GDP-ben, hanem a munkatermelékenységben is egyértelműen megjelenik. A vizsgálat alapján ez a növekedési előny nem magyarázható az innováció és a kutatás-fejlesztés területén mutatott teljesítménnyel, hiszen Lengyelország ebben nem nyújt meggyőzőbben jobb eredményeket, mint Magyarország. Ezzel szemben a humán tőke területén markáns lengyel fölényt látunk. Az 1999-es lengyel oktatási reform nemcsak a PISA-eredményeket javította, hanem évtizedes távlatban erősítette a munkaerő képzettségi szintjét és alkalmazhatóságát is. Ez a tudatos oktatáspolitika hosszú távon hozzájárult a lengyel gazdaság dinamizmusához és versenyképességéhez."
[...]
"A humán tőke mérésére több módszer is létezik, de három különösen beszédes mutatóval közelíthetjük meg a kérdést. Az első: a társadalom oktatottsági szintje. Ennek legegyszerűbb indikátora, hogy a munkaképes korú népesség (15–64 évesek) hány százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Az Eurostat adatai alapján 2004-ben, az EU-csatlakozás környékén Magyarország és Lengyelország hasonló szinten állt.
A 2008-as válság után azonban Lengyelország elindult a felzárkózás útján, és az oktatási mutatói látványosan javulni kezdtek. 2023-ra a lengyel felsőfokú végzettségűek aránya elérte a 33%-ot, megelőzve ezzel az EU-s átlagot is (5. ábra). Ezzel szemben Magyarországon 2020 után megtorpant a növekedés, és az arány 26%-on stagnál, az EU-átlag alatt.
A 2010–2023 közötti időszakban a lengyel mutató átlagosan 4,3 százalékponttal magasabb volt, mint a magyar. A különbség még élesebb, ha a 25–34 évesek körét nézzük:
2010 és 2023 között Magyarországon a fiatal felnőttek átlagosan 30,7%-a rendelkezett diplomával, míg Lengyelországban 42,4%-uk. Ez 11,7 százalékpontos különbség, ami már önmagában is versenyképességi kérdés.
A második kulcsmutató a PISA-teszt (szövegértés, matematika és természettudomány) átlagos eredménye. Ebben a 2006 és 2022 között a lengyel tanulók minden évben jobban teljesítettek, mint a magyarok – nemcsak hazai viszonylatban, de az OECD-átlagot is tartósan felülmúlták. Ezzel szemben Magyarország 2009 után az OECD-átlag alatt maradt (6. ábra).
A kiemelkedő lengyel eredmények mögött tudatos oktatáspolitikai reformok állnak. 1999-ben Lengyelország egy átfogó, rendszer- és szemléletváltással járó oktatási reformot hajtott végre, amely nemcsak a tanulmányi eredményeket javította,
hanem csökkentette az iskolák közötti különbségeket.
A reform konkrét munkaerőpiaci előnyökkel is járt. A kutatások szerint 3,1–3,3 százalékponttal növelte a foglalkoztatás valószínűségét, és 3,6–5,1%-kal emelte a béreket.
[...]
Az 1999-es lengyel oktatási reform öt pontja alapjaiban változtatta meg az oktatás szerkezetét és működését – és hosszú távon döntő szerepet játszott a lengyel humán tőke fejlődésében.
1. Iskolaszerkezet átalakítása – A reform célja az volt, hogy a diákok hosszabb ideig maradjanak az általános képzés rendszerében, és csak később specializálódjanak, így szélesebb tudásalappal léphetnek tovább.
2. Új nemzeti alaptanterv – A tanárok nagyobb szabadságot kaptak a tananyag megválasztásában, ami növelte az iskolák rugalmasságát és a pedagógusok szakmai autonómiáját.
3. Tanárképzés és karrierút reformja – Megújult a tanárképzés rendszere, és bevezettek egy új szakmai előmeneteli rendszert, amely anyagi és szakmai ösztönzőkkel támogatta a tanári fejlődést.
4. Tesztelés és felvételi rendszer átalakítása – A reform egységesített tesztrendszert vezetett be minden oktatási szakasz végén, és a továbbtanulásnál ezek eredménye vált meghatározóvá, nem a hagyományos felvételik.
5. Finanszírozási reform – Az iskolák túlnyomó többsége önkormányzati fenntartásba került, és bevezették a fejkvóta alapú normatív finanszírozást, amely biztosította, hogy a támogatás a tanulók számához igazodjon.
(kiemelések tőlem. Sz. M.)
ww.portfolio.hu/krtk/20250531/miert-hagyott-le-minket-annyira-lengyelorszag-leginkabb-az-oktatasban-kell-keresni-az-okokat-764009