2026. október 28. A tantervek felülvizsgálatáról
2026.10.28

10+1 pont a történelemtanításról - talán vad dolgokat állítok, de
- Sem tanterv, sem tankönyv nem pótolja a történelemről való közös gondolkodás hiányát.
- A történelem nem információcsomag, nem átadandó tananyag, hanem komplex tudás-, képesség- és műveltségcsomag: tájékozódási keretből, narratívák ismeretéből attitűdökből, kapcsolódásból, a kapcsolódás képességéből (és sok másból). Azt, hogy a tananyag sok vagy kevés, nem az előírt ismeretelemek száma határozza meg, hanem az, hogy milyen mélységben kell azokat "ismerni", az, hogy mit kell azokkal kezdeni, milyen mélységben és milyen műveleteket kell azokkal elvégezni. Önmagában egy évszám, egy név, vagy akár egy évszám és egy esemény együttes ismerete még csak nem is tényismeret, hanem egy abszurdum: jelentés nélküli jel. Ugyanígy: témakörök megnevezése, felsorolása tananyagként nem lehet túl sok vagy túl kevés. 25 éve láttam ilyen akciót: csökkenteni kellett a tanterv anyagát 10 százalékkal – hát kihúzták az ismeretelemek X százalékát. Pipa. Na de sikerült?
- A történelemtanításnak nincsenek "céljai", főleg nem célja, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára. (Erről mindig eszembe jut, hogy az érettségi vizsga bevezetése a megtorlás, a centralizált birodalmi kontroll és elnyomás egyik eszköze volt...) Céljai vannak intézményeknek és személyeknek: az államnak, a tanárnak, a gyereknek, a szülőnek. A történelemtanításnak és –tanulásnak értelme kell, hogy legyen. (Az érettségi vizsgára jelentkezőknek vannak céljai, az érettségi vizsgát elváró intézményeknek vannak céljai.) Az érettségi vizsga mér ismereteket, bizonyos kompetenciákat, kis mértékben történelmi tanulás és gondolkodás képességét, de a történelemtanítás értelmét nem szűkíthetjük egy vizsgára való felkészülésre.
- Az emlékezéskultúrát nem pótolja az emlékezéspolitika. Sőt.
- Gondoljuk újra a sztandardizációt: biztos, hogy kell? Biztos, hogy így kell? A sztandardizáció egy teljes rendszert feltételez: képzés, vizsgáztatók képzése, értékelése, hierarchiája, tanárképzés, továbbképzés, kutatás, a rendszer folyamatos karbantartása, feladatok, feladatsorok mérési jóságmutatóinak vizsgálata. Ez elég drága rendszer, de ha csak a követelmények és a mérések sztandardizációjára szűkül, akkor olcsó húsnak híg lesz a leve.
- A tanterv: tartalmi szabályozó, jogszabály oktatáspolitikai dokumentum – csak a megfelelő (tudományos, szakmai, politikai) intézmények együttműködése nyomán keletkezhet. Az együttműködéshez infrastruktúrára van szükség.
- A történelemtanításnak a társadalmi kohéziót kell szolgálnia – ehelyett jelenleg inkább a megosztás eszköze.
- A történelemtudománynak támogatnia kell a történelemtanítást – gondolatokkal, tudásmegosztással, odafordulással.
- A történelem komplex tantárgy, nem egy tudomány leképezése.
- A történelemtankönyv legyen olvasmányos, jól szerkesztett, jól illusztrált – fejlesszék folyamatosan, de értelmes időközönként változtassák.
- Gondoljuk újra a hasznosság kérdését - segítsük hozzá a diákokat hasznos ismetetekhez IS. De: ami ma hasznosnak tűnik, holnapra többnyire fölösleges kacat. Az viszont megmarad, hogy mennyire érzi magát biztonságban a világban, hogyan tud kapcsolódni, tud-e alkotni, reziliens-e, stb. Mindezekhez szolid tudáskeret, műveltség- és kompetenciacsomag szükséges, amelynek összetevőit nem feltétlenül találja hasznosnak a társadalom és a diákok.