Vannak kedvenc festményeim, amelyeket rendszeresen előveszek, és valamilyen "ürüggyel" belecsempészem egy tanórámba. Nehézséget jelent a divergens gondolkodásom - minden gondolat 100 új ötletet hoz, nehezemre esik a vaslogikával végigvitt gondolatmenet tartása, amit a diákok nem mindig díjaznak. De néha partnerek abban, amikor ilyen egy ilyen feladattal meghívom őket a szabadon áradó asszociációk világába: gyakran az ilyen gondolatmenetek jobban segítenek a problémamegoldásban, mert bátorítja a diákokat új, saját magyarázatok megtalálásában.
 A képpárhoz kapcsolódó feladat:
A) Még a feliratok megjelenítése előtt, csak a képeket szemlélve: Melyik kép keletkezett korábban? Mi alapján gondoljuk ezt?
B) A reformációhoz vezető  okok közül melyek jelennek meg a két képen? Az okokat csoportosítsa jellegük szerint -  technológia fejlődése, világkép és művelődés változása, gazdasági változások. Lássa el az okokat betűjelekkel, és a betűjeleket írja be a tankönyve ábrájába! (Történelem 10. Szent Imre könyvek, 20. oldal)
B) Keressen három elemet, amelyek mindkét képen szerepelnek! Írja fel ezeket a füzetébe! Mi lehet az oka, hogy mindkét képen megjelennek? Mi a különbség? Hogyan válaszol Cranach festménye Holbeinére? 
Segédanyag:
Szépművészeti Múzeum videója: Lucas Cranach a reformáció festője:
youtu.be/dhU0oa_CrRI?si=NkDILLHLNs_fYK5T

Luther pályájának öt fő lépését tartalmazó táblázat: a vita kezdeményezésétől az új vallás megalapításáig.
Lehetséges kapcsolódó feladat a táblázathoz:
a) Melyik volt a legjelentősebb? Miért? Indokolja!
b) Interaktív feladat: Luther tevékenységének áttekintése, jelenségek és következmények:
learningapps.org/view43440253

Képi források linkgyűjteménye: www.diigo.com/user/szabotanarno?query=k%C3%A9p

​Forráselemzés - interaktívan

Ötletek képi források tanórai felhasználásához:
Képi források

Képek:
​commons.wikimedia.org/wiki/File:Hans_Holbein_the_Younger_-_The_Ambassadors_-_Google_Art_Project.jpg#/media/F%C3%A1jl:Hans_Holbein_the_Younger_-_The_Ambassadors_-_Google_Art_Project.jpg​commons.wikimedia.org/wiki/File:Herderkirche_Weimar_Cranach_Altarpiece.jpg#/media/File:Herderkirche_Weimar_Cranach_Altarpiece.jpg

Ezen a linken érhetők el:
www.diigo.com/user/szabotanarno?query=kora+%C3%BAjkor

Onnan jött ez a poszt, hogy sikeresen védtem meg - újra - az innovatív mesterpedagógus programomat. Nagyszerű, értő és támogató szakértők előtt, zárt körben. Egy helyen tapasztaltunk mindannyian hiányosságot: a hasznosulás mértékében. Sajnos azt nem tudtam kellőképpen alátámasztani, hogy "hasznos" a tevékenységem. Mert a mi munkán ilyen. A hasznosság nem magtától értetődő, és nem mindig látványos. A legkedvesebb módszeremet összesen hét kolléga próbálta ki. (Mert nehéz, időigényes, tapasztalat, rutin és gyakorlás kell az eredményes alkalmazásához, amit a jelenlegi oktatási környezet nem  támogat. A gyors és könnyű instant megoldások  ld. instant ételek - iránt van kereslet. Ezt nem is tudom elítélni.) Azt, hogy mit, miért  és hogyan tanulnak a gyerekek az iskolában, három nagy tényező összjátéka határozza meg: a politikai célok, a társadalom elvárásai és a tudományos eredmények (ezen belül is sokféle tudomány, de nem mindegyik, beleértve a pedagógiát, a pszichológiát, minden akadémiai tudományt). De azt, hogy ezek milyen mértékben hatnak, sok tényező befolyásolja. Diktatúrákban pl. túlnyomórészt a politikai célok, alkotmányos rendszerekben többnyire van valamiféle egyensúly). Az lenne az ideális, ha e három fő kört megjelenítő intézmények és személyek egymással folyamatos párbeszédben állnának, és időnként felülvizsgálnák az oktatás tartalmát, és ennek megfelelően változna az is. Az ókori görögök büszkék voltak arra, hogy a szabad polgárok olyasmit tanulnak, ami nem hasznos, mivel az méltó a szabad polgárhoz. Európában egyre fontosabb szemponttá vált a hasznosság - kezdve a reformációval, folytatva az iskolák szekularizációjával, a tömeghadseregek fenntartása szempontjából fontos tárgyakkal, folytatva a modern iskolák munkaerőpiacot és a szülői közösséget kiszolgáló működésével. Egyre inkább visszaszorulnak azok a területek, amelyek nem hasznosak, és "csak" a kliensek jóllétét, boldogságát szolgáló képességeket biztosítják. Így kérdezik meg egyre többen, hogy "Mire lesz ez jó nekem? Mire fogom használni a kovalens kötés fogalmát, az ókori oszloprendek, az versformák ismeretét?" Ezért a diákok mint valami szükséges rosszra tekintenek az iskolára, mint intézményre, erőteljes az elidegenedés, ezért az iskola működésében a szolgáltató és a hatalmi funkciók kerülnek túlsúlyba, ami végzetes következményekkel jár: mivel a szolgáltató funkciókhoz semmilyen plusz erőforrást nem kapnak az iskolák, ezeket a meglévő eszközeikkel és munkatársakkal látják el. Ez azonban láthatatlan, így a társadalom továbbra is csak a gyermekeik számára heti két tanórát megtartó, másra alkalmatlan, kiszolgáltatott ügyintézőt látják a tanárokban. Az iskola roskadozik a feladattömeg alatt, minden új funkciót egyre rosszabb minőségben tud ellátni, ami rontja a presztízsét és a tanárok esélyeit is, hogy gyakorolják a hivatásukat. A tudományos eredményekhez egyre kevesebb esélyük van hozzájutni (idő és pénz hiányában), a társadalom elvárásai egyre inkább a rövid távú célokra irányulnak, így a hosszú távú, az ember mint erkölcsi és szellemi lény fennmaradását és jóllétét, értelmes életét segítő célok nem tudnak érvényesülni. A diákok jóllétét nem tudjuk bizosítani, mert a mai diákok több egyéni gondoskodást, odafigyelést igényelnek, amit nem tudnak megkapni a már kifejtett okok miatt. További szakértők, gondoskodást támogató, szakkérpzett és elhivatott munkatársak bevonására nincs lehetőség. Elvárások vannak, eszközök nincsenek. Hol van az a szakmunkás, aki maga viszi be a mérőműszert és a kenőolajat a gyárba? Hol van az az irodista, aki maga vásárolja meg a számítógépét és a papírt a nyomtatóba, vagy akár a telefont a hivatali beszélgetésekhez? Nem hasonlítgatni szeretnék, mert ma senkivel nem bánunk jól: sem a munkással, sem az irodistával, sem a tanárral, irigykedünk, méricskélünk, bíráljuk, kritizáljuk egymást. ("áldozatversenyben" vagyunk) Közben az elit elégedetten megfizetteti velünk a saját költségeit. Egyelőre nincsenek igazán válaszaim. Én az olyan oktatási módszereket részesítem előnyben, ahol a gyerek maga jön rá, hogy mire lesz jó számára, amit tanul (és nem, nem főleg az, hogy jól sikerül az érettségije, mert az is csak egy eszköz lehet, semmiképpen nem az oktatás célja). Ezen kívül meg is kell tudnia fogalmazni, hogy mire lesz jó mindez a számára, és lehetőséget is kell kapnia, hogy elmondja, kihangosítsa. Ezért dolgozom a saját módszereimen, fejlesztem őket, közzéteszem, hátha van, aki meglátja a módszer mögött a szemléletmódot, ami alapján majd ő is úgy csinálja, ahogy ő a legjobbnak látja, és közben ő is (tanárként) jól tudja magát érezni. Ezért írom ezt a blogot is. Kérem, segítsétek a munkámat az odalt található Form kitöltésével. Köszönöm szépen. 
Ld. : 
www.1001tortenet.net/projektek.html
www.1001tortenet.net/budapesti-nyomozaacutesok.html 
www.1001tortenet.net/jatekosotletek.html

Az a heti 24 - (26?) óra. Most nem arról szeretnék írni, hogy a tanítási órákon kívül mi minden a pedagógusok feladata, és az hogyan stresszes és gyilkos hatású, és ez miért káros mindenkire, aki kapcsolatban áll az iskolával. Miért jó a gyermeknek, ha kiégett, fáradt, megújulni képtelen tanárok tanítják. Arról akarok beszélni, hogy bizonyos tantárgyak esetében minden plusz óra 25-30 plusz diákot jelent, akiért az illető pedagógus felelős lesz: számon kell tartania beilleszkedési, tanulási nehézségeit, allergiáit, külön elbírálásban kell részesítenie és több figyelmet igényel. Ilyen diákokból akár 5-10 is lehet az osztályban. Ebbe a munkarendbe kódolva van, hogy a gyerekek többsége nem fogja megkapni azt a figyelmet és odafordulást, amelyre szüksége lenne, hogy fejlődjön, és kibontsa tehetségét. Hogy lehet, hogy ezt mindenki eltűri, és legfeljebb a tanárt és az iskolát hibáztatja, ha a gyermek érdekei sérülnek? Nem értik, hogy ha egy tanár akár 150-200 vagy még több diákkal találkozik egy nap, nem lesz alkalmas, hogy személyre szabottan oktassa és kellő türelemmel kezelje a gyerekek egyre több és egyre érthetettlenebb furcsaságait. Mindenki jobban járna, ha 18-22 órát kellene tartania a tanároknak. Természetesen vannak példák arra, hogy más országokban heti 24 órát kell tartania egy tanárnak, de vajon ő is hetente értekezik, szervez programokat, felügyel vizsgán, versenyen, kíséri fogorvoshoz a diákokat, ír jelentéseket stb? Megtévesztő, amikor azt írják, hogy Magyarországon - nagyon kedvezően egy pedagógusra kb. 10 diák jut. Rám pl. jelenleg 160 diák jut. Ennyi diák dolgozatát javítom, ennyi diák személyes igényeit és személyiségét veszem figyelembe, teljesítményét értékelem. Mennyi idő jut egy hetemből egy-egy gyerekre? Vegyünk 40 óra munkaidőt, legyünk idealisták: 15 perc. Ebben benne van a dolgozatának javítása, értékelése, a tanórai kérdések és válaszok, a személyes ismerkedés, a köszönés, amikor egy értekezleten szóba kerül, amikor felel. 

“Az a magyar oktatási szerkezet, ami a 80-as évek közepe óta beállt, az súlyosan diszfunkcionális, a finanszírozás, az iskolafenntartás, tanárfoglalkoztatás, tanárbérezés, a tanárkiválasztás, a tanárképzés, az esélyegyenlőség és minden kardinális kérdés tekintetében. Ha ezzel nem néz szembe Magyarország, annak mérhetetlen súlyos következményei lesznek.”

Mert érdekesek és tanulságosak a témák.
Mert olyan témákat választunk, amelyek talán kicsit háttérbe szorultak a töriórákon, de fontos a megismerésük.
Mert az első fordulóban online, könnyen megoldható, motiváló feladatok vannak, és a feladatok 80%-a a tankönyvi tananyagon alapul.
Mert az első fordulóhoz csak egy rövid olvasmányt kell elolvasni, a tankönyv megadott fejezetein kívül, amelyet kérésre a versenyzők rendelkezésére bocsátunk.
Mert A második fordulóban problémamegoldó és/vagy történelmi szituációba helyezkedést igénylő esszéfeladatot kell a versenyzőknek megoldaniuk, amit képzett, rutinos szaktanácsadók értékelnek - kompetencia alapú javítókulcs alapján.
Mert a első és a második fordulóban is használható kézzel készített jegyzet, így aki jól jegyzetel, könnyen megoldja a feladatokat.
Mert a versenyzők vizsgarutint szerezhetnek, és megmérettethetik magukat.
Mert szakképzésben tanuló diákok is részt vehetnek, és számukra külön kategóriát alakítunk ki.
Mert a versenyzők és a kollégák elmélyülhetnek egy-egy téma szakirodalmában.
Mert a szóbeli döntőben kreatív szituációs feladatot kell megoldani, amely során a döntősök egy korabeli helyzetbe belehelyezkedve egy problémát oldanak meg a tudós zsűritagok közreműködésével.
Mert az alapos tárgyi tudáson kívül jó vitakészségüket is bemutathatják a versenyzők.
Mert az objektivitás érdekében a versenyzők kóddal versenyeznek.
Mert a zsűribe évről évre tekintélyes, a szakterületükön a legjobbak közé tartozó kutatók vesznek részt, akik biztosítják a magas szakmai színvonalat, az objektív értékelést és mindig "veszik a lapot".
Ízelítőül: az utóbbi években a döntő zsűrijében közreműködtek: 
Dr. Ablonczy Balázs történész
Dr. Bihari Péter történész
Dr. C. Tóth Norbert történész
Foki Tamás történelemtanár, szakértő
Dr. Gloviczki Zoltán klasszika filológus
Dr. Horváth Richárd történész
Lőrinc László történelemtanár, tankönyvszerző
Dr. Őri Péter történeti demográfus
Dr. Saly Noémi Budapest-történész,
Dr. Somogyi Szilvia történész
Ujvári Pál történelemtanár, tankönyvszerző +
Mert a Horváth Mihály középiskolai történelemverseny az egyik legpatinásabb és leginnovatívabb történelemverseny.
Mert a HMV  - egy legenda.
Kérlek, itt regisztráljatok november 12-ig:
www.tehetsegkapu.hu/tehetseggondozas/versenyek/3645

A mesterportfóió-védésermre készülve nagy kérdőjel volt számomra, hogy hogyan értelmezhető az elmúlt öt év bemutatása, ha nincs mögötte a pályafutásom 38 éve. Megtaláltam a Copilotban az infografika-lehetőséget. Ehhez annyit tettem, hogy összeírtam pályám legfontosabb számait, és a Copilot programban a promptban megfogalmaztam, hogy ezek alapján szeretnék kapni egy infografikát  - élénk színekkel, szemléletes ikonokkal - jpeg formátumban. 
Ezt követően egy órát küzdöttem azért, hogy a számok és a tevékenységek megfelelő helyre kerüljenek, megfelelő helyesírással... Egy óra után feladtam. Nem sikerült, de azért látványos, ami született. Viszont a számok sajnos továbbra sem stimmelnek. Ennek ellenére helyet kapott a prezentációmban - mementóul. Én bizonyára fejlődöm még promptolásban, találok egy alkalmasabb és szintén ingyenesen rendelkezésre álló másik eszközt, AI-pajtás pedig fejlődik  infografika-alkotásban. 





​Az eredeti számok:
25.000 megtartott tanóra (kb.)
1001 történet
1000 órányi továbbképzés résztvevőként
800 érettségizett diák (kb.)
többszáz óra megtartott továbbképzés
61 év
50 szülői értekezlet
38 év tanári munka
35 projekt
30 év vezetőtanári és mentori munka
30 egyetemi hallgató iskolai gyakorlata
27 év osztályfőnökség
20 publikáció (kutatás-fejlesztés területéről)
20 nyári tábor
19 nemzetközi mobilitás diákokkal
10 év egyetemi oktatói munka
9 országos és nemzetközi konferencia-prezentáció
7 érettségi feladatgyűjtemény (könyv)
4 továbbképzés akkreditációja közreműködőként
4 nyelvvizsga
3 diploma
2 Digitális Pedagógus Díj
Csak egy másik tanár.

Korábban erről a témáról: 
Interaktív prezentáció: https://www.1001tortenet.net/frissen-poumlrkoumllve-blog/ai-kalandok-2-prezentacio-curipod
Forráselemzés, kritikai gondolkodás fejlesztése: www.1001tortenet.net/frissen-poumlrkoumllve-blog/2025-oktober-4-ai-kalandok-4-forraselemzes-szoveges-forras-elemzese
Interaktív szituációs gyakorlat: www.1001tortenet.net/frissen-poumlrkoumllve-blog/2025-szeptember-18-ai-kalandok-3-okori-egyiptom-es-beszelgetes-egy-pappal
Prezentáció: www.1001tortenet.net/frissen-poumlrkoumllve-blog/ai-kalandok-2-prezentacio-curipod
Interaktív feladatsor: www.1001tortenet.net/frissen-poumlrkoumllve-blog/2025-szeptember-13-ai-kalandok-1

„Ahhoz, hogy valaki hetedikben el tudja képzelni az atommag szerkezetét, előtte rengeteg mesét kell hallania! A magyar közoktatásban azonban hatéves kortól megszűnik a mese.” https://nlc.hu/csalad/20251009/bajzath-maria-mesepedagogus-mese-iskola-oktatas/

A tankönyv egyik forrását elemeztük a perplexity.ai segítségével. (A feladathoz a tanulók mobiltelefont használtak.)
Szent Imre-könyvek, Történelem 9.  23. lecke, 7. feladat. Részlet Szent Imre legendájából.
1. feladat: a tankönyvi forrás szövegének és a kérdéseknek a bevitele a keresőmezőbe - keresési feladattal. Hol található meg a tankönyvben idézett forrásszöveg? Milyen keresési technikával lehet megtalálni?
2. feladat: A válasz elolvasása, pontatlanság, belső ellentmondás keresése - páros munkában, hogy közben a diákok egymással is megosszák a felvetődött kérdéseiket, ötleteket adhassanak egymásra. 
3. feladat: Kérdezzenek rá a talált ellentmondásra. Ha ilyet nem találtak, akkor a következő promptban kerestessenek ellentmondást vagy hibát.
4. feladat: A diákok plénumban beszámolnak a tapasztalataikról: milyen választ kaptak? Milyen hibát találtak? Foglalájk össze a kapott választ a saját szavaikkal.
5. A chatet osszák meg velem/a tanárral.
A diákok érdeklődéssel fogadták a feladatot, keresték a hibát, ellentmondást. Találtak is kisebb pontatlanságokat, ami sikerélményt jelentett, majd röviden vitatkoztunk Szent László és Kálmán álláspontjával az invesztitúra-harcokkal kapcsolatban, és a legendák szerepéről és helyéről a magyar művelődéstörténetben és a szentté avatási szertartásban.
Nehézséget okozott a forrásszöveg megtalálása, bevitele, de végül kreatív megoldás is született - pl. beszkennelték a tankönyvből, és szövegfelismerővel kimásolták a szöveget. Felfigyeltek arra, hogy ez az alkalmazás sok forrásoldalt jelölt meg  keresésre adott válasz mellé.