"A magas műveltség, a tudomány, az irodalom és a művészet nem mezei virág, hanem üvegházi növény, amely csak akkor virul, ha tisztes megélhetésnek magasabb hőmérséklete veszi körül, és nem hervasztja el a szegénység, a nyomor dermesztő fagya." ​

Itt írtam erről korábban: ​https://www.1001tortenet.net/frissensuumlltek-blog/2023-december-4-egy-masik-szemelyisegkartya-projekt-ezuttal-nemet-nyelvbol

Kemény szavak - ki hallgatja?
"Az iskola – el ne felejtsük ezt a nagy tantervkészítésben – a gyerekekről szól. Az ő részükről pedig minden a tudás szeretetével kezdődik. Az oktatás-nevelés első és legfontosabb feladata tehát a tanulók érdeklődésének felkeltése a világ titkai iránt. És a bizalmuk-önbizalmuk megerősítése, hogy erre a felfedezőútra érdemes elindulni, s hogy képesek rá. Minél több és ellenőrizhetetlenebb forrásból származnak a felnövekvő nemzedék ismeretei, annál égetőbb szükségük lesz arra, hogy a felnőttek furcsa világához valahol útmutatást kapjanak. A hely, ahol a dolgok értelmére szabadon rákérdezhetnek, és kérdéseikre türelmes, okos felnőttektől őszinte választ kapnak: az iskola. Ha nem az, be kell zárni."
kortarsonline.hu/aktual/cikkajanlo-lanyi-andras-oktatas.html?fbclid=IwY2xjawJNQ4pleHRuA2FlbQIxMQABHYNWMzGjSi4KA-66r4Ti0_dwB2mPxQT6NVDEdpx79IwOagKzh4Nog0eDRw_aem_n5DPQJ20wRUGnAkJxxjaVA

A Informatikatanárok (ISZE) által javasolt online segédanyag listára is felkerültem. (Nem most, csak most találtam meg.)
​https://adjukossze.hu/szervezet/informatika-szamitastechnika-tanarok-egyesulete-isze-530

A 2021c "másik" osztályajándéka volt egy olyan könyv-válogatás, amelyet az osztály tanulóinak kedvenc könyveiből állítottak össze - én négy vagy öt könyvből álló válogatást kaptam, és mindegyik első oldalán egy hosszú ajánlás volt olvasható, amelyben megköszönték a munkámat. Persze sírtam. :)
Erről a könyvajánlásról már írtam korábban, ennek a linkjét tettem ide:
www.1001tortenet.net/frissensuumlltek-blog/2022-szeptember-13-alkalom-az-unneplesre-35-ev

Ezt az irattartó papucsot az előző osztályomtól kaptam - már nem emlékszem, milyen alkalomból. A natúr fa felületre dekupázs technikával vitték fel a színes virágos mintát.  Ez az ajándék arra emlékeztet, hogy a diákok figyelnek és megfigyelnek minket. Ezek a gyerekek "levették", hogy sok papírral dolgozom, amelyeket nehéz rendszerezni. Megigyelték, hogy szeretem a színes tárgyakat, fontos számomra, hogy szépek és színesek legyenek azok az eszközök, amelyet használok. Azt is tudták valahonnan - de ez már tényleg a ködös feltételezések világa, hogy szeretem az ilyen színes, apróvirágos motívumokat. Valmint - ezt talán nem volt olyan nehéz kitalálni rólam - hogy a legjobban a saját kézzel készített ajándékoknak örülök. 

Kedves Kollégák! A Tavaszi Pedagóiai Napokon két bemutatóórát is tartok. A történelem óra és workshop már majdnem betelt - legnagyobb örömömre. Remélem, jó lesz Van egy másik bemutató órám is - német nyelvből. Ezen is sok apró ötletet, egyszerű játékos képességfejlesztő, bátorító fejlesző feladatot mutatok be, majd szintén - magyar nyelven a bemutatott módszerekről beszélgetünk az érdeklődőkkel. Kérem, vigyétek hírét ennek a lehetőségnek. Itt lehet regisztrálni: www.oktatas.hu/konfreg/!KonfReg/index.php/konfreg/index/tpn_budapest_2025
​

Ennek az "ajándéknak" is története van. Az osztály elég vad társaság volt - sok okos, de zabolátlan gyerek. Én mindig rendíthetetlen hittel és lendülettel valósítottam meg velük, náluk a nevelő szándékú öleteimet. Egy alkalommal valahonnan megörököltem egy képsorozatot a magyar uralkodók portréival, amellyel feldobtam az osztály dekorációját, amikor épp a középkori magyar történelemnél tartottunk. Egy idő múlva arra mentem be a terembe, hogy a királyok szeme kilyukasztva, a portrék "tréfásan" kidekorálva. Anyagi és erkölcsi kár és elkeseredés. Persze, hogy ki tette, nem derült ki. Úgy gondolom, hogy az osztályfőnöküknek is lehetett némi szerepe abban, hogy az osztály egyszer csak ünnepélyesen bocsánatot kért, és átadták nekem ezt a valódi bőrbe kötött, kézzel ragasztott és fűzött krónikát. 16 éve őrzöm - ha elkeserednék, csak előveszem.

Ezt a fűzött gyöngykarkötőt az első osztályomban érettségizett tanítványomtól kaptam egy hónapja, aki már két iskolás gyermeket nevelő anyuka. Ezt a szalamandrát sokszor-sokszor elrontotta, majd kiírta a közösségi hálóra, hogy ő ezt mos már feladja. Erre írtam neki, hogy nehogy feladja - nekem így, elrontva is nagyon tetszik. Erre mégis csak kijavította és befejezte, amire rettentő büszke vagyok. És persze gyönyörű - így 32 évvel érettségi után egy ilyen ajándékot kapni. Köszönöm, Nagy Orsi!