Mi ez?
Ezen az oldalon "nyomozós-logikai" feladatok találhatók, amelyek egy furcsa, veszélyes vagy szokatlan helyzetből indulnak ki, és történelmi információk kikeresésével, egymáshoz illesztésével vezetik el a játékosokat a rejtélyes feladványok megfejtéséhez. Jellemzőjük a problémaközpontú megközelítés, a csapatmunka, a források és információk valódi nyomozásokat modellező feldolgozásán alapuló nyomozás. Szívesen veszem, ha valakitől ötletet kapok az elnevezések magyarítására. Hogyan játsszuk? A "mystery" típusú feladatok időigénye egy tanóra. Ezek egy problémafelvető, gyakran rejtélyes, sejtelmes személyiség vagy helyzet bemutatásából indulnak ki, amelyeket a játékvezető (tanár) ismertet plenárisan. Majd elmondjuk az osztálynak, hogy a helyzetet nekik kell kinyomozniuk a tanártól kapott kártyák információinak segítségével. Tipp: érdemes a ráhangolódást úgy felépíteni, hogy a diákoknak elég ideje legyen, hogy valóban bevonódjanak a történetbe. Fontos, hogy képesek legyenek a "sztorit" a saját életükhöz kötni. A ráhangolódáshoz kivetíthetünk egy drámai, a gyerekek fantáziáját valóban megmozgató képet, ehhez készülhet egy kollaboratív szófelhő - pl. Mentimeter alkalmazással.
Néha egyszerűbbnek tűnhet azonnal a történet kirakásába belevágni, de nem szabad sietni - érdemes időt hagyni arra, hogy hasson a helyzet, a személyiség, a történetben rejlő feszültség. Utána a történet összeállítása is zökkenőmentesebben fog menni.
A kártyák három típusba sorolhatók - az egyszerűség kedvéért ezeket eltérő színű papírra is ki lehet nyomtatni, így azonnal látszik, milyen kártyát tart valaki a kezében. Vannak történetkártyák, információs kártyák (háttérmagyarázatokkal) és forráskártyák (forrásrészletekkel). Egyes feladatoknál vannak fogalomkártyák is - fogalommagyarázatokkal. Minden csapat (3-5 fő) kap egy kupac kártyát, amelyet a csapatkapitány egyenlően kioszt a csapattagok között. A diákok először elolvassák a kártyáikat, majd egy minimum A2 (két A3 vagy négy A4) méretű csomagolópapírra, kartonra elrendezik a kis kártyákat úgy, hogy a történetet jól lehessen szemléltetni az így kirakott poszteren. Súlyt szoktam helyezni arra, hogy mindenki felelős a saját kártyáiért, annak tartalmát neki kell röviden összefoglalnia, és eldöntenie, hova való. A többiek ezt véleményezhetik, vitathatják, de nem vehetik el tőle, és nem hagyhatják ki a munkából. Ha vegyes képességű csoportok dolgoznak együtt, akkor a kártyákat differenciáltan is ki lehet osztani. A csoport a végén önálló címet ad a poszternek, rajzzal, képekkel illusztrálják). A prezentáció különböző módokon történhet - plenáris, galéria-módszer stb. A végén fontos a problémamegoldást újra elővenni és a csomópontokat plenárisan átbeszélni. Tipp: Fontos a reflexiós fázis - ehhez is mellékeltem feladatlapot, kérdéseket . Mem érdemes megspórolni. A "logical" típusú feladatoknál szintén hasonló a kiindulópont: rejtély, probléma, amely egy személyiséggel kapcsolatos, de ekkor a csoport tagjai egy állítássort kapnak, amely alapján logikai következtetések során kell rájönni a középpontban álló személy (tettes) kilétére. Az állítások lehetnek különállóak, de lehetnek egy beszélgetés mondatai (pl. középkori egyház). Ehhez tartozik egy feladatlap, amely tartalmazza a "gyanúsítottak" listáját és az állításokat, és egy nyomozást segítő táblázatot. Érdemes páros munkában vagy max. 3-4 fős csoportokban kiosztani a feladatlapot. Mindenképpen érdemes minden résztvevőnek külön feladatlapot adni, és egy önálló szakaszt beiktatni, amikor minden tag önállóan dolgozik, hogy a gyorsabban haladók ne iktassák ki a lassabbakat. A feladatot ne állítsuk le akkor, amikor az első csoport megoldja a problémát - érdemes a sorrendet rögzíteni. Javaslom, hogy a találgatás elkerülése érdekében a rossz benyújtott válasz jelentsen pontlevonást. Ennél a feladatnál is érdemes rögzíteni, hogy mit tanultak, mire jöttek rá, milyen tanulságot vontak le a résztvevők. Ezt úgy a legegyszerűbb megtenni, ha a tanulók kapnak 1-2 percet arra, hogy a saját füzetükbe, önállóan megfogalmazzák a tanulságot. A prezentáció itt egyszerűbb: egy (kisorsolt) résztvevő ismerteti és indokolja a megoldást, a csapatának a tagjai, majd a többi csapat kiegészíti, értékeli, véleményt mond a megoldásról, a csapatmunkáról és a feladatról is. Mindent persze röviden. Tipp: készítsünk ezekhez az órákhoz interaktív munkaszervező vagy formatív értékelő prezentációt (pl. Mentimeter), mert így lehetőség van azonnali formatív értékelésre, reflexióra (pl. pontozás, szófelhő, backhannel-chat a tanulság levonásához, reflexióhoz.) Az egyik logical típusú feladathoz készült az alábbi interaktív prezentáció linkje - példaként: app.peardeck.com/presenter/tqmoogitn/dash Miért tartom jónak ezeket a feladatokat? 1.) Fejlesztik a 21. századi képességeket: Kommunikáció (források olvasása, megértése, információk átadása a csoporton belül), kreativitás (posztert hoznak létre, szemléltetik), kooperativitás (közösen kell egy tablót/posztert létrehozni, saját ötletek megvalósítására is kereteket és lehetőséget ad, megvalósul a pozitív egymásra utaltság), kritikai gondolkodás (a forrásokat értelmezni kell, értékelni kell, bizonyítékot kell keresni bennük az állításokra, indokolni kell a felhasználásukat.) - ez a négy 21. századi kompetencia. 2.) Megfelelnek a tantervi követelményeknek: Tájékozódás térben és időben (sorrendiség, egyes feladatoknál kifejezetten térképvázlatot is fel kell használni), kommunikáció és szaknyelv használata (fogalomkártyák - ezeket lehet visszatartani, vagy a fogalomkártyák elkészítését külön feladatként, a gyorsabb csapatok számára kiadni, vizuális kommunikáció, ábrakészítés, kiegészítés), forráshasználat (a forrásokból bizonyítékot gyűjteni, állításainkat forrásokkal alátámasztani), kritikai gondolkodás és eseményeket alakító tényezők (okok és következmények összekapcsolása, indoklás, értékelés, személyek szerepe). 3.) Kiváló lehetőségeket rejtenek visszajelzésekre - a formatív értékelésre, ön- társ- és tanári értékelésre. 4.) Rugalmasan alakíthatók: Drámapedagógiai, digitális pedagógiai eszközökkel kombinálva fokozni lehet a hatást. Mindenki be tudja dobni magát és be is dobja: közös lesz a siker. Jól használható az ún. "béna kacsa" napokon. 5.) Ki lehet egészíteni kreatív feladatokkal: Pl. a diákok feldolgozhatják a történetet animációval, videóetűdökkel, jelenetek bemutatásával. 6.) Egy bemutatóóra megtekinthető itt (1956-os téma) http://87.229.72.137/1956/csoportfoglalkozas.mp4 7.) Játékszabály és reflexiós feladatlap: 
8.) Keressünk kapcsolódási pontokat a tanult téma és érdeklődésünk, céljaink között!
1. Khun Anup szamara, avagy az ékesszólás haszna (mystery - ókori Kelet, Egyiptom)
2. Gyászol Egyiptom! Gyilkosság az előkelő házában...
3. Ki és miért ölte meg Alkibiadészt?
4. Ki volt Julius Caesar? (Köszönöm szépen Egyed Reginának, a Lónyay Utcai Református Gimnázium tanárának, hogy megosztotta velünk ezt a feladatot!
5. Ki-kicsoda a középkori egyházban? (logical - egyetemes középkor)
7. Nádasdy Tamás házassága
8. Lebstück Mária
9. Trianon - Kié a napló? (logical - Magyarország az első világháború idején és Trianon)
11. Szökés (mystery, Magyarország a második világháborúban, 1944) A feladat a csillagoshazak.hu honlapon található visszaemlékezés alapján készült (Szász András visszaemlékezése). A honlap a CEU OSA vagy a CEU Open Society Archives projektje (2014). Forrás: www.csillagoshazak.hu/#overlay=hazak/VII/barcsay11
12. Kulákprés: kollektivizálás Magyarországon (mystery, Rákosi-korszak)
13. Virágszál a forradalomban (Szeles Erika) (mystery, 1956)
Két tanulói megoldás:
A történetkártyák sárga, a háttérinformációk zöld, a forráskártyák kék színűek.
13. Hercegnő, újító orvos, parancsnok, professzor, költő (mystery - Oroszország az első világháborúban és 1917-18-ban)
14. Egy osztálybizalmi választás tanulságai (társadalomismeret)
0 Comments
Leave a Reply. |
AuthorSzabó Márta Mária ArchivesCategories
All
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
RSS Feed