Sokáig ez volt a rémálmom - főleg ha külső látogató is súlyosbította a helyzetemet az órán. (Jennifer Gonzalez blogján olvastam erről egy érdekes tippet... - https://www.cultofpedagogy.com)
Feltettem a jól átgondolt, motiváló kérdésemet, és ... Csend! Senki nem jelentkezik, nincs válasz. Mi a teendő? (Ezt a linket egyszer már megosztottam, de most újra előveszem, mert fontosnak tartom.) Ilyenkor az ember viharos sebességgel kezdi megismételni, újrafogalmazni, a kérdését vagy - ami az én "nagy kedvenc megoldásom" - lendületesen saját maga válaszolja meg, mintha csak költői kérdésről lett volna szó. Ezzel a módszerrel. a lehető leggyorsabban szoktatjuk le tanítványainkat, hogy valóban válaszolni akarjanak valaha is. Itt van egyik kedvenc bloggerem néhány gondolata arról, hogy mi a teendő ilyenkor. Röviden: 1. Magyarázd meg, milyen jellegű választ szeretnél. 2. Kérd a kezeket! 3. Szólíts meg valakit közvetlenül a kérdéseddel. 4. Kérd meg a csoportodat, hogy előbb írja le mindenki a válaszát röviden. 5. Think-pare-share-munkaforma (egyéni gondolkodás, páros megbeszélés, plenáris megosztás) 6. Győződj meg róla jobban, hogy megértették-e a kérdésedet - biztosíts ehhez megfelelő eszközt! www.cultofpedagogy.com/crickets/
0 Comments
Leave a Reply. |
Rólam:
Tanár vagyok. Mentortanár. Archívum
October 2023
Kategóriák
|